LIAH SZEMSZÖGE:
Harry mellett ébredtem, éreztem a lélegzetét az arcomon. Gyorsan a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam. Felvettem a fekete trikómat, farmert és egy fekete-szürke kapucnis felsőt. Nem sminkelem magam és nem is fogom elkezdeni, mint ahogy minden más lány tenné, hogy hatással legyek Harry-re.
-Harry - mondtam dühösen, ahogy próbáltam felkelteni a még mindig alvó Harry-t. Bosszankodva felnyögtem. -Harry kelj fel elkésünk a suliból.
-Kit érdekel - morogta bosszúsan a reggeli rekedtes hangján.
-Engem igen, szóval most kelj fel. - csattantam fel és meglöktem, mire nevetni kezdett.
Kimentem a konyhába és csináltam magamnak müzlit. Tíz perc múlva lépéseket hallottam.
-Baby - mondta Harry olyan hangon, ami minden lányt őrületbe kergetne, nem csak engem. -Ha egy pár perccel tovább maradtál volna velem az ágyban, képzeld el mit csinálhattunk volna tíz perc alatt. - vigyorgott önelégülten.
A szemeimet forgattam. Annyira utáltam őt. Utáltam a tényt, hogy két napon keresztül egy ágyban aludtunk. De még mindig szerettem a játékos oldalát.
-Én most megyek, te mehetsz amikor csak akarsz. - mondtam és megfogtam a hátizsákomat.
-Nem, nem mész azzal a hülye busszal. Várj meg és elviszlek a suliba. - mondta mosolyogva.
-Kösz nem. Nem akarom látni a 'barátságos és menő' barátaidat. Gyalog megyek. - mondtam és elakartam indulni.
-Ne, készen vagyok. Gyere velem. - megfogta a kezem és követni kezdtem őt. Mikor kezdett el ennyire foglalkozni velem? Miután beültem a kocsijába, megint rámmosolygott.
-Mi az? - kérdeztem bosszúsan.
-Gyönyörű vagy. - bókolt és megpróbált közelebb jönni hozzám, de ellöktem magamtól.
-Vezess - parancsoltam és kinéztem az ablakon.
Mikor az iskola elé értünk, a barátai rá vártak. Gyorsan kiszálltam a kocsiból, ezért nem láthattak meg. De megéreztem egy kezet a csuklómon.
-Maradj velem. - suttogta Harry.
Kuncogni kezdtem. Komolyan gondolta? Tudja, hogy a barátai mennyire utálnak engem.
-Ezt most komolyan gondoltad? Te is tudod, hogy basztatni fognak és bántani, ahogy te tetted. - csattantam fel.
-Nem fogom hagyni nekik. - ígérte.
-Csak hagyj békén. Foglalkozz a 'bandáddal' vagy minek hívjátok ezt a ti nagyon menő világotokban. Menj oda hozzájuk, az igazi barátaid már várnak rád. - mondtam, a hangom teli volt szarkazmussal és magabiztossággal.
Harry mellett ébredtem, éreztem a lélegzetét az arcomon. Gyorsan a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam. Felvettem a fekete trikómat, farmert és egy fekete-szürke kapucnis felsőt. Nem sminkelem magam és nem is fogom elkezdeni, mint ahogy minden más lány tenné, hogy hatással legyek Harry-re.
-Harry - mondtam dühösen, ahogy próbáltam felkelteni a még mindig alvó Harry-t. Bosszankodva felnyögtem. -Harry kelj fel elkésünk a suliból.
-Kit érdekel - morogta bosszúsan a reggeli rekedtes hangján.
-Engem igen, szóval most kelj fel. - csattantam fel és meglöktem, mire nevetni kezdett.
Kimentem a konyhába és csináltam magamnak müzlit. Tíz perc múlva lépéseket hallottam.
-Baby - mondta Harry olyan hangon, ami minden lányt őrületbe kergetne, nem csak engem. -Ha egy pár perccel tovább maradtál volna velem az ágyban, képzeld el mit csinálhattunk volna tíz perc alatt. - vigyorgott önelégülten.
A szemeimet forgattam. Annyira utáltam őt. Utáltam a tényt, hogy két napon keresztül egy ágyban aludtunk. De még mindig szerettem a játékos oldalát.
-Én most megyek, te mehetsz amikor csak akarsz. - mondtam és megfogtam a hátizsákomat.
-Nem, nem mész azzal a hülye busszal. Várj meg és elviszlek a suliba. - mondta mosolyogva.
-Kösz nem. Nem akarom látni a 'barátságos és menő' barátaidat. Gyalog megyek. - mondtam és elakartam indulni.
-Ne, készen vagyok. Gyere velem. - megfogta a kezem és követni kezdtem őt. Mikor kezdett el ennyire foglalkozni velem? Miután beültem a kocsijába, megint rámmosolygott.
-Mi az? - kérdeztem bosszúsan.
-Gyönyörű vagy. - bókolt és megpróbált közelebb jönni hozzám, de ellöktem magamtól.
-Vezess - parancsoltam és kinéztem az ablakon.
Mikor az iskola elé értünk, a barátai rá vártak. Gyorsan kiszálltam a kocsiból, ezért nem láthattak meg. De megéreztem egy kezet a csuklómon.
-Maradj velem. - suttogta Harry.
Kuncogni kezdtem. Komolyan gondolta? Tudja, hogy a barátai mennyire utálnak engem.
-Ezt most komolyan gondoltad? Te is tudod, hogy basztatni fognak és bántani, ahogy te tetted. - csattantam fel.
-Nem fogom hagyni nekik. - ígérte.
-Csak hagyj békén. Foglalkozz a 'bandáddal' vagy minek hívjátok ezt a ti nagyon menő világotokban. Menj oda hozzájuk, az igazi barátaid már várnak rád. - mondtam, a hangom teli volt szarkazmussal és magabiztossággal.
Nagyon jó lett, mint az eddigiek. Kíváncsi vagyok, hogy dönt végül Liah. Hozd gyorsan a kövit :)
VálaszTörlés