Itt a következő rész, ahogy ígértem és ha minden igaz szombaton vagy vasárnap (vagy talán hamarabb is) tudom hozni a következő részt.
Jó olvasást!
LIAH SZEMSZÖGE:
Hat hete nem bántottam magam és ezt Harry-nek köszönhetem. Ő az egyetlen, aki úgy kezelt, mint egy embert és azt éreztette velem, hogy érdemes élni. De néha úgy érzem magam, mint egy idióta, amiért megbocsájtottam neki. Ha elmondanám anyának, hogy az ex-terrorizálómmal randizok, azt hinné, hogy retardált vagyok, vagy mentálisan sérült. Néha az éjszaka közepén összezavarodok.
Elakart vinni egy étterembe. Őszintén, az anyám szereti a luxuxs dolgokat, de én inkább elmennék enni egy hamburgert, mint, hogy elmenjek egy 5 csillagos étterembe, de nem akartam lerombloni az izgatottságát.
- 10 perc múlva odaérünk - mondta és a combomra rakta a hatalmas kezét.
Nem válaszoltam, túlgondoltam mindent és szörnyen rosszkedvű lettem.
Egy pár percig csend volt.
- Föld Liah-nak, itt vagy? - kérdezte nevetve.
A nevetése szó szerint a világot jelenti nekem, és imádom a gödröcskéit az arca két oldalán.
- Egyébként min gondolkodsz ennyire?
- A múlton - válaszoltam gyorsan.
- Liah, ami a múltban történt az ott is marad, kérlek ne gondolj rá - mondta és a kezét a combomról a kezemre vezette.
- Mindent megteszek, hogy ne gondoljak rá többet - mondtam mosolyogva.
- Szuper, itt vagyunk - szállt ki a kocsiból.
Kikapcsoltam a biztonsági övemet, és épp kiakartam szállni, mikor rájöttem, hogy Harry kinyitotta nekem az ajtót.
- Wow, milyen úriember vagy - vigyorogtam, ő pedig kuncogni kezdett a kijelentésemre.
Kisétáltunk a parkolóból és felnéztünk az étteremre, 'Malibu Tenger Gyümölcsei' ez volt kiírva.
Csendesen besétáltunk az étterembe. Valahonnan messzebbről halk zongoraszót hallottunk.
- Harry, nem kéne itt lennünk - mondtam halkan nevetve.
- De elakartalak vinni valahova randizni.
- Nekem a Wendy's is jó lett volna - kuncogtam.
- Valami különlegeset akartam és egy gyorsétterem nem az - mondta és a kezével átkarolta a derekamat.
- Két személyre? - kérdezte a vörös hajú pincér, az ajkát beharapva, ahogy végig nézett Harry-n.
Aztán rám nézett és elégedetlen pillantással méregetett.
- Igen két személyre - mondtam dühös hangon, mű mosollyal az arcomon. Az egész testem felforrósodott.
Ez történik, mikor féltékeny vagyok.
- Liah, nyugi - suttogta Harry kuncogva a fülembe, ami egy kicsit megnyugtatott.
- Rendben, jöjjenek erre - mondta Harry-re vigyorogva, felvett két étlapot és az étterem hátuljába vezetett minket.
- Egy pár perc múlva valaki felveszi a rendelésüket - mondta, és az ajkába harapva nézett újra Harry-re.
- Ne legyél már ilyen kiéhezett kurva - kiáltottam utána mikor elsétált.
Visszanézett, a szája egy 'o' alakot formált.
Az emberek sokkolva és undorodva néztek rám.
Harry-ből kitört a nevetés, és közben hátravetette a fejét, mint egy kisgyerek.
- Liah, mi bajod van? - kérdezte nevetve.
- Mi bajom van? Konkrétan sztriptízelni akart előtted -válaszoltam dühösen.
- Te vagy az egyetlen, akit látni akarok sztriptízelni - suttogta a fülembe, mire halványan elpirultam. - De vicces vagy mikor féltékeny vagy - nevetett.
- Oh fogd be - mondtam főnökösködő hangon, halkan nevetve.
- Jó estét, Tyler vagyok és én leszek a pincérük ma este. - mondta a vonzó pincér, közben végignézett rajtam és rám mosolygott.
- Visszavágó idő - suttogtam Harry-nek, szinte éreztem, ahogy összeszorította az állkapcsát.
- Mit szeretnél inni, gyönyörűség? - kérdezte a pincér mosolyogva.
- Citromos jeges teát szeretne - válaszolta Harry helyettem.
- Rendben egy perc és visszajövök - nézett rám és egy kacér mosolyt küldött felém.
- Tudod, én is inni akarok, Tyler - csattant fel Harry, visszafogva a dühét.
Megfogtam a kezét és éreztem rajta, hogy mennyire dühös.
- Sajnálom, mit akarsz inni? - kérdezte a pincér bosszankodva.
- Egy kólát kérek - válaszolta és dühödt pillantásokat küldött felé.
Tyler elsétált és kitört belőlem a nevetés.
- Jézusom, itt minden dolgozó prostituált, vagy mi? - kérdezte Harry, mire még jobban nevettem.
- Harry, nyugi - ismételtem meg amit ő mondott nekem percekkel ezelőtt.
- Tudod egyáltalán, hogy mi történik, mikor felhúzom magam? - kérdezte komoly hangon.
- Nem...?
- Jó - mondta és dühösen meredt a pincérre, aki visszatért az italainkkal.
Hirtelen megrémültem.
- Szóval citromos jegestea a hülgynek és kóla neked - tette le elénk óvatosan az innivalókat.
Láttam, ahogy Harry ökölbe szorította a kezeit.
- Szóval eldöntötted, hogy mit fogsz enni? - kérdezte tőlem mosolyogva Tyler.
oké elég volt ennyi Tyler figyelméből. Először még vicces volt, de így, hogy Harry mindjárt felrobban mellettem, nagyon bosszantónak tűnt a srác.
- A tenger gyümölcsei specialitását kérjük - mondta Harry, én pedig megróbáltam figyelmen kívül hagyni Tyler-t.
- Rendben 17 perc múlva készen lesz az ételetek - mondta a srác és elvitte az étlapjainkat.
- Harry, be kell fejezned a féltékenykedést - mondtam vigyorogva.
- Sajnálom, nem tehetek róla, hogy milyen perverz ez a srác - mondta dühösen.
- És? Te is az vagy - válaszoltam.
Láttam, ahogy megpróbált elrejteni egy mosolyt, de nem sikerült neki.
- A pasid vagyok, lehetek perverz hozzád - vigyorgott. - De ő undorítóan perverz - mondta és beleivott a kólájába.
Inni kezdtem a jegesteámat és körbenéztem, rengeteg gazdag és idős ember ült és bort iszogatott., aztán megláttam egy lányt a sarokban.
Piszkos szőke haja volt, vörös rúzs volt az ajkán, rövid kék ruhában volt és volt egy sebhely az arcán.
Egyáltalán nem tűnt boldognak és sört ivott. Aztán megláttam a pasiját/barátját/apját, bárki is volt az az ember aki odament hozzá, aki nagyon ismerősnek tűnt.
Fekete haja volt és kék szeme.
Rick, Rick volt az!
Levegőért kapkodtam, egyáltalán nem ment a légzés, nem tudtam, hogy kijött a börtönből.
Körbenézett, az étterembe, Harry-re nézett aztán rám. Meglátott.
A szívem túl gyorsan pumpált a mellkasomban.
- Harry mennünk kell. - suttogtam.
- Mi?
- Indulnunk kell, most! Hagyj 20 dollárt az asztalon és menjünk - parancsoltam.
Túlságosan rémült voltam, hogy beszéljek Rick-el, nem álltam készen rá.
- Rendben, nyugodj meg. - mondta.
Nem kérdezett semmit, amiért hálás voltam, lerakott 20 dollárt az asztalra és elmentünk.
Mikor hirtelen szakadni kezdett az eső, ideadta a kabátját.
Gyorsan a kocsiba szaladtam, a testem halványan remegeni kezdett és libabőrös voltam mindenhol.
Harry gyorsan vezetett.
- Liah mi történt? - nézett rám aggódva.
- R-Rick ott volt az étteremben - mondtam és éreztem, ahogy egy könnycsepp legördült az arcomon. Egyébként miért sírok? Ennyire meglepett az, hogy láttam? Nem tudom többé, hogy mit gondoljak.
- Az exed, aki összeverte a legjobb barátját a buliban? - kérdezte.
- Aha, az a srác - lassan bólintottam. - Meglátott engem. - mondtam, a hangom rekedtes volt.
- Mi volt a reakciója?
- Nem tudom, csak körbenéztem az étteremben és megláttam őt egy lánnyal. Nem tűnt túl boldognak és volt egy zúzódás az arcán, biztos Rick megint túl erőszakos volt. Aztán meglátott. - válaszoltam.
- Az a szarházi - szitkozódott. - Esküszöm, ha hozzád szól, vagy hozzád ér, még a szart is kiverem belőle - mondta és megszorította a kezem.
Nem tudtam mit tegyek, talán Rick megpróbál majd megtalálni engem, a házamat, a sulimat, mindent.
De mit keresett egyáltalán Los Angeles-ben? Miért jött volna idáig, San Fransisco-ból LA-be? Ennek nincs semmi értelme.
Megpróbáltam elfelejteni azt, hogy láttam, de minél inkább próbáltam kiverni a fejemből, annál makacsabbul tolakodott be a gondolataim közé.
Sokat változott és jóval öregebbnek nézett ki. Úgy nézett ki, mint aki a harmincas éveiben van közben pedig csak 21 éves. Sokat fogyott és sokkal fittebbnek tűnt.
- Hozzám menjünk vagy hozzád? - kérdezte Harry, kizökkentve a gondolataimból.
- Hozzád, légyszi - mondtam és megpróbáltam abbahagyni a sírást.
- Kérlek ne sírj, tudod, hogy én itt vagyok és vigyázok rád - mondta és letörölte a könnyeimet a hüvelykujjával. - Talán Rick nem miattad van itt, lehet hogy megakarta látogatni a nagymamáját vagy valakijét, próbálj pozitívan gondolkozni - nyugtatott le és igazából el is mosolyodtam.
Kiszállt a kocsiból, átjött az én oldalamra és kinyitotta nekem az ajtót, sőt még a ház ajtaját is kinyitotta nekem és bementünk.
- Hol van anyukád? - kérdeztem.
- Dolgozik, tudod. Messze van a munkahelye ezért gyakran inkább egy ahhoz közeli hotelban marad.
- Mi a helyzet a nevelőapáddal?
- Együtt dolgoznak - válaszoltam.
- Oh..
- Nem ettünk semmit, amiatt a rohadt Rick miatt, szóval mit akarsz enni? - kérdezte mosolyogva.
- Elmehetnénk egy gyorsétterembe - nevettem.
- De esik az eső - nyafogott.
- És nincs kocsid? - kérdeztem nevetve.
- Túl lusta vagyok ahhoz most - mondta.
- Akkor együnk ilyen pop tarts-ot (ilyen süti, keksz szerűség) vagy valami hasonlót - nevettem.
- Oké, ha ezt szeretnéd - kuncogott és kiment a konyhába.
Utána mentem és lelültem egy székre.
- Melyiket kéred? - kérdezte mosolyogva.
- Az epreset - válaszoltam és visszamosolyogtam rá.
Egy pár perccel később feltűnt, hogy még mindig magassarkúban és ruhában vagyok, ami már kezdett kényelmetlen lenni.
- Harry, át szeretnék öltözni.
- Gyere velem - mondta, és követtem a hálószobájába.
Kivett egy fehér inget a szekrényéből és ideadta.
- Tessék itt van ez - mondta és nyomott egy puszit az arcomra.
- Köszi, kimennél, hogy átöltözhessek? - kuncogtam.
- Nem várhatlak meg itt? - vigyorgott önelégülten.
- Pimasz vagy - kuncogtam. - Légyszi menj ki - könyörgögtem.
- Ugh oké - mondta nevetve és visszament a konyhába.
Gyorsan átöltöztem ruhából Harry ingjébe. Jobban szeretem a kényelmes ruhákat, mint a csinosakat. Szeretem a lányos szép ruhákat, de inkább kényelmes ruhákba szeretke lenni otthon, de ki nem?
Lementem és láttam, hogy Harry a nappaliban van, pop tarts-ot eszik és TV-t néz.
Odasétáltam hozzá és leültem mellé a kanapéra.
- Milyen filmet akarsz nézni - kérdezte miközben megfogta a Tv távirányítóját.
- Őszintén, semmilyet. Az időjárás se túl jó, inkább csak aludnék, kimerült vagyok - mondtam és megettem még 2 pop tatrs-ot mielőtt felálltam volna.
Harry megnézte a telefonján az időt.
- Még csak 10 óra van - nevetett.
- Én lefekszem aludni, de ha te filmet akarsz nézni, akkor nem foglak megakadályozni benne - álltam fel a kanapéról.
- Jobban teszem, ha csatlakozom hozzád - vigyorgott.
Lefeküdtem, ő pedig gyengéden puszilgatni kezdte a nyakam.
- Szeretlek, ugye tudod? - suttogta a fülembe.
- Én is szeretlek.
- Tudod, hogy nem hagynám senkinek, hogy bántson, még Ri..
- Ne mond ki a nevét kérlek - vágtam a szavába.
Felé fordultam és a hajával kezdtem játszani.
- Szeretlek - suttogtam és elaludtam a karjaiban.
