Chapter 10

LIAH SZEMSZÖGE:
A buli napja.

Remegtem, nem tudtam mit vegyek fel. Lépéseket hallottam, körbenéztem anyut láttam meg, megkönnyebbülés villant fel bennem.

-Anyu hál' istennek, hogy itt vagy, kellene egy kis segítség a..

-Sajnálom kicsim most mennem kell, majd később megbeszéljük, rendben? - szakított félbe.

-Oké -sóhajtottam, nem mintha egyébként segített volna. Csak a pénz érdekelte és az, hogy találjon egy pasit. Annyira kétségbeesett volt a saját élete miatt, hogy teljesen megfeledkezett a saját lányáról.

-Jó éjt édesem. - mondta és megpuszilta a homlokomat.

Néha csak azt kívánom, hogy normális családban élhessek, normális anyával és apával. Hiányoznak azok napok, mikor anya törődött velem. Mikor szükségem volt rá, mindig ott volt nekem. Addig míg el nem váltak apával és nem kellett mindent egyedül megcsinálnia. Még mindig nem tudom a válásuk különleges okát. Minden amit hallottam egy hatalmas veszekedés volt, én végig a szekrényemben bujkáltam és sírtam. Aztán ajtócsapódást hallottam és mikor lementem anyát láttam sírni.

Bementem anya szobájába, hogy találjak egy ruhát. Nem tudtam, hogy mit kéne felvennem. Mikor Rick bulijában voltam egy bordó bársony ruhát viseltem fekete csizmával. Úgy láttam, hogy mindenkinek tetszett a ruhám, de ezelőtt másmilyen emberekkel lógtam.

Felvettem egy virágos ruhát, ami alig takar belőlem valamit. Aztán kiegyenesítettem a hajamat, ami egy óráig tartott, mert hullámos hajam van.

Nem használtam se szemceruzát, szempillaspirált, vagy ilyen szarságokat. Nem kell smink, púder az arcomra, az nem változtatja meg a csúnyaságomat. Hirtelen kaptam egy üzenetet, furán éreztem magam, mert sosem kapok üzeneteket. Nincs is a telefonomban egy telefonszám se.

'Szia baby, én vagyok az, Harry.
 Ne felejtsd el a bulit és vegyél fel valami szexit a kedvemért (; '

Mosolyogtam, most először kaptam üzenetet valakitől aki a suliba jár.

Válaszoltam.

L: 'Várj, honnan van meg a számom?'

H: 'Elvettem a telefonod órán, mikor egy feladatot csináltál és megtaláltam a számod. Nagyon okos vagyok, huh?'

L: 'Hihetetlen vagy...'

H: 'Szóval, mikor jössz?'

L: 'Ott leszek..körülbelül 20 perc múlva ?'

H: 'Woah, miért olyan későn? Egy csomó ember már itt van és te 20 perc múlva akarsz jönni?'

L: 'Nemtom..'

H: 'Elhozzalak?' 

L: 'És mi lesz a házaddal? Gondolj bele, hogy addig valaki felgyújtja vagy valami.'

H: 'Lol, van 4 barátom ők majd segítenek addig 
     Elhozlak, oké? :) '

L: 'VÁRJ NE. Most megyek nem kell jönnöd.'

H: 'Késő, már a kocsiban vagyok, szia baby. '

Dühösen sóhajtottam, ez a srác soha sem fog békén hagyni.

Felvettem a magassarkúmat és a kanapén ülve vártam.

A Pretty Little Liars-t néztem, annyira nem szerettem, de igazából elég érdekes volt. Ritkán néztem sorozatokat és TV Show-kat, kivéve az American Horror Story-t és a Teen Wolf-ot.

-Nyisd ki az ajtót. Én vagyok az Harry. - mondta hangosan.

Megfogtam a pénztárcámat és kinyitottam az ajtót.

HARRY SZEMSZÖGE:

Mikor kinyitottam az ajtót tátva maradt a szám. Pokoli szexi volt.

-Szia gyönyörű - mondtam neki.

-Szia, miért bámulsz így? - kérdezte nevetve.

-Ebbe a ruhába nagyon szexi vagy - mondtam ahogy megint végignéztem rajta.

-Köszönöm, azt hiszem? - mondta mosolyogva.

Rengeteg dolgot tehettem volna vele abban a pillanatban, olyan gyönyörű volt. Ezelőtt miért nem láttam meg, hogy ilyen gyönyörű? Még csak nem is kellett kifestenie magát egy bulira.

-Menjünk - mondta kuncogva és megfogta a kezem.

Beültünk a kocsiba és vezetni kezdtem.

-Taylor is meg van hívva? - kérdezte idegesen.

-Nem nincs. De minden buliba elmegy, még akkor is ha nincs meghívva. - válaszoltam.

-Basszus. Vigyél haza. - mondta, mire zavarodottan néztem rá.

-Mi?

-Nem hallottad? Vigyél vissza a kibaszott házamba! Ha Taylor is ott lesz én nem akarok menni. - mondta, hallottam a hangján hogy meg van rémülve.

-Nyugi, ha én vagy valamelyik haverom meglátja őt ott, akkor kidobjuk onnan. - próbáltam megnyugtatni. Mostanában túl sokat pánikol és sír.

-Attól m..még haza akarok menni. Nem akarom látni mások dühös arcát. - mondta.

-Milyen dühös arcokról beszélsz?  - kérdeztem.

-Oh nem is tudom, talán Louis-ról, vagy Ed-ről, vagy bármelyik másik haverodról beszélek? Tudom, hogy Louis ki nem állhat engem. - csattant fel.

-Nem csak...Louis úgy gondolja, hogy jobban illek Taylor-hoz, mert ő népszerű meg ilyenek.Sosem jártam vele igazából, az emberek azért gondolják ezt, mert ő is népszerű meg én is. De belefáradtam már ebbe a szarságba, nem vagyunk már gólyák. Idősek vagyunk már az ilyen szarságokhoz. - mondtam.

-Szóval ezért flörtöltél más lányokkal is mikor vele voltál. - mondta meglepve. Várjunk, hogy érti ezt? Nem kellett volna elmondanom ezt neki. Felhasználhatja ellenem, hogy milyen seggfej vagyok.

-Nem én.. - nem tudtam mit mondjak.

-Nem kell válaszolnod Harry. Ismerlek már. Egy nőcsábász vagy. - mondta hamisan mosolyogva.

-Nem, kibaszottul nem vagyok az! - kiabáltam rá.

-J..jó nem vagy az. Kérlek ne ü..üss meg. - dadogta és eltakarta az arcát. Tényleg azt hitte, hogy megütném? Wow, tényleg nagyon meg van rémülve tőlem.

-Nem Liah, sajnálom. Kurva életbe...csak rengetegen hívnak nőcsábásznak, pöcsnek meg ilyenek, de igazából nem vagyok az. Nem vagyok olyan szörnyű ember, csak kényszerítenek, hogy az legyek. - mondtam.

Megérintette a vállamat, a keze olyan meleg és puha volt, ami egy kicsit lenyugtatott.

-Sajnálom, témát kellett volna váltanom. - mondta félig suttogva.

-Nem baj, nem a te hibád, én voltam seggfej és nem te. - motyogtam.

-Csak most már ne rontsd el a hangulatot.

-Oké -mondta mosolyogva, ahogy megérkeztünk.