- Ébresztő Liah, különben elkésel az iskolából. Nekem most mennem kell - kiabálta anya az ajtón keresztül.
-Ugh - nyöszörögtem.
Egész nap az ágyban akartam maradni és nem akartam az iskolai dolgokkal foglalkozni. Elvesztettem az összes érdeklődést afelől, hogy új dolgokat tanuljak.
Nem akarok tanteremben tanulni többé. Utazgatni akarok, beszélgetni különféle emberekkel...én így szeretnék tanulni. Elakarok menni, hogy összegyűjtsem a tudást és szigorúan teszteljenek belőle. Nem akarom elveszteni a szenvedélyt a dolgok iránt, azért mert izgulnom kell a vizsgák miatt, vagy mert az emberek állandóan terrorizálnak és bántanak. A tudásom töredékeit az emberektől akarom szerezni és kíváncsi szeretnék lenni. Az iskola elvette a szenvedélyem a dolgok iránt amiket szeretek és ezért utálom a sulit.
Felöltöztem és elkészültem. A nevem Liah Knight és én vagyok az a lány akit senki sem szeret. Az emberek 'kövér ribanc'-nak hívnak vagy 'szarházi'-nak. Nincsenek barátaim, egyedül vagyok, még az anyám se akarja, hogy a lánya legyek. Nem is törődik velem.
Suli után általában blogolok, filmeket nézek vagy sírok. Nem érdekel semmi, még saját magam sem. Valószínűleg azért mert belefáradtam, kibaszottul belefáradtam;
Belefáradtam, hogy kiröhögnek,
Belefáradtam, hogy viccet csinálnak belőlem,
Belefáradtam, hogy senki sem törődik velem,
Belefáradtam a lélegzésbe.
Mióta Kaliforniában élek látom, hogy az embereknek van idejük a saját életükre.
Szerelmesek lesznek, megcsinálják a legőrültebb hülyeségeket, hogy népszerűek és gyönyörűek legyenek. És itt vagyok én, aki abban reménykedik, hogy elmenekülhet egy busszal.
Az emberek nem fogadják el, nem fogadnak el engem.
Ahogy beszélek.
Ahogy öltözök.
Mindegy, hogy mit teszek, utálni fognak.
Úgy érzem elvesztettem magamat legbelül. Az iskolában az emberek elveszik a boldogságomat és helyette magányt és kielégítetlen életet kapok. De nem hibáztathatom őket érte, az én hibám, hogy még életben vagyok, és iskolába járok. Akik a legtöbbet bántanak Harry Styles és a barátai Liam, Zayn, Louis és Niall. Az utóbbi négy fiú nem tesz velem semmi mást csak nevetnek rajtam. De Harry mindig neveket adott nekem és baszogatott, gyakorlatilag én voltam a lelki boxzsákja.
Bementem a suliba, arra gondolva, hogy egyszer itt hagyom ezeket az idiótákat és soha többé nem jövök vissza. Hirtelen Harry az utamba állt.
-Hé ribanc! - meglökött, és leejtettem a könyvemimet.
Nem mondtam semmit, ha tudná, hogy mennyi mindent tudnék mondani neki, de nem tettem, mert egy félénk liba vagyok. Felszedtem a könyveimet, küldtem Harry felé egy 'leszarlak magasról' pillantást és bementem a terembe.
- Jó Reggelt! Ma kiválasztom a párokat a biológia feladathoz, amire egy hetetek van. - magyarázta a tanár gyorsan.
Az első padsorban ültem egyedül. Tipikus én. Azok a plasztik libák röhögtek rajtam, valószínűleg, mert egyedül voltam. Reménykedtem, hogy a tanár nem egy ilyen libát ad párnak a feladathoz.
- Rohadj meg a pokolban, kurva! - suttogta nekem az egyik lány. Sóhajtottam és úgy csináltam, mintha nem hallottam volna.
- Rendben..szóval..Libby Josh-al, Niall Jessie-vel, Lana Justin-nal, Zayn Alex-el, Liam Danielle-el, Louis Alice-al és Harry..hmm..Liah-val. - mondta hangosabban.
Elállt a lélegzetem, a szemeim szó szerint kiugrottak a helyükről és a hasam elkezdett görcsölni egy másodpercig.
- Nem, nem, nem, nem, nem...kérem megcsinálhatnám a feladatot egyedül? - könyörögtem idegesen.
- Nem szeretnék egy egyedül készített munkát sem. És nem kell hozzá menned feleségül, csak egy feladatot megcsinálni vele.
- Igen Liah - kiabálta Harry a sarokból, gyerekes hangon, gonosz önelégült vigyorral.
Szuper, magával az ördöggel kell együtt dolgoznom
- Istenem segíts - suttogtam, amíg Harry mellé ültem.
Sosem ültem még Harry mellett, ezért elég kínos volt. Azt hittem, hogy majd megüt, baszogat vagy papír galacsinokkal dobál majd. Leírtam az összes ötletemet a feladatról, míg Harry valamelyik lánnyal flörtölt. Mindig tudtam, hogy egy faszkalap, de azt hittem, hogy már van barátnője. Teljesen idióta.
-Kész vagy már te ronda kövér kurva? -kiabált rám. Ránéztem.
'Vigyázz a szádra' gondoltam és azt kívántam bárcsak képes lennék a képébe mondani.
- Nem..kellene egy.. - mielőtt be tudtam volna fejezni Harry félbeszakított.
- Kurvára be fogod fejezni ezt a szart - rám kiáltott suttogva.
- Szóval gyerekek, a csengő megszólal öt percen belül, ne felejtsétek el befejezni a feladatot a héten. - mondta a tanár és összeszedte a cuccait.
A könyveimet a táskámba raktam.
- Asszem ribanc el kell jönnöd hozzám a kibaszott feladat miatt.
- Oh.. - mormoltam halkan és lefelé bámultam.
- Pénteken suli után elmegyünk hozzám - mondta káromkodva, még mindig bosszúsan.
- Oké - mondtam közömbösen.
Ahogy kicsöngettek a könyvtárba rohantam. Imádtam ezt a helyet. Az 'Éhezők viadala' című könyvet olvastam.Valószínűleg mind a három könyvet elolvastam legalább nyolcszor, de nagyon imádtam. Ahogy a könyvet olvastam lépéseket és nevetés hangját hallottam. És egy ismerős hangot, egy lassú rekedtes hangot. Harry hangját.
Gyorsan a külső ajtóhoz rohantam, pánikolva. De Harry megfogott, a többi srác is ott volt. Körülvettek engem.
- Mit akartok? - kérdeztem. A hangom megdöbbent volt, a lábaim remegtek, alig tudtam megállni.
Liam Harry kezébe adott egy nagy fehér poharat.
- Mi van benne? Sav? Végre megvakulhatok? Gyerünk öntsd rám! Legyél olyan kibaszott seggfej mint mindig! - kiáltottam. Harry mérges lett és az arcomba öntötte. Jégkása volt. Úgy éreztem magam, mint Rachel Berry a Glee első évadában.
Nevettek rajtam és fotókat készítettek rólam, míg sírtam és ott álltam. Ez egy tipikus nap volt számomra. Mindig valami szarságot tesznek velem, utána bezárom magam az egyik terembe és kárt teszek magamban.
- Miért én..? - kérdeztem még mindig sírva.
- Hát, kövér vagy - nevetett Louis és a többiek csatlakoztak hozzá.
- Nem...Miért utáltok ennyire? Tettem bármikor valami szörnyűséget?? - kiáltottam sírva.
Liam, Niall és Zayn szemében megbánást láttam, de Harry és Louis szemében nem.
- Fogd be a pofád! - kiabálta Harry.
Ahogy sírva elszaladtam rajtam röhögő arcokat láttam. A mosdóba mentem arcot mostam és sírtam.
- Miért ilyen elbaszott ez az iskola? - suttogtam, miközben potyogtak a könnyeim.
- Miért nem tud Harry békén hagyni? - hebegtem, sírva míg meg nem hallottam egy hangot;
- Nézzétek ezt a kurvát a mosdóban sír.
Mindenki nevetett, kivéve Sarah-t, ex-legjobb barátnőmet. A legjobb barátnőm volt, míg egy idő után meg nem változott, hogy népszerűbb lehessen. Egyszer az egyik lány azt mondta neki, hogy ne lógjon lúzerekkel, valószínűleg rám gondoltak, mikor ezt mondták neki.
- Te csak egy kibaszott szemét vagy. Kövér vagy, egy lényegtelen patkány.Miért létezel még mindig? - mondta Taylor valamelyik barátja a másik pedig nevetett, de nem mutattam semmilyen reakciót a megjegyzéseire.
Azt hittem, hogy csak viccelődnek rajtam és magamra hagynak. De meglepően, Taylor elém állt és elkezdte rugdosni a hasamat, a többiek pedig próbálták megállítani őt.
- Baszd meg te ronda szajha! - sikította, míg a többiek elrángatták a mosdóból.
A földön feküdtem, utat engedtem a könnyeimnek. Mivel érdemeltem ki ezt a fájdalmat?? Tettem valaha valami szörnyen rossz dolgot?? Csak egy normális hétköznapi lány voltam, de ők utáltak engem.
Nyöszörögtem és becsuktam a szememet. Talán ha beverem a fejem sokszor egymás után, meghalhatok itt.
Talán Isten segít rajtam és hagyja, hogy meghaljak.
- Mi a fasz? - hallottam meg egy férfi hangot, de homályosan láttam, ezért nem ismertem fel, hogy kihez tartozott.
-Ugh - nyöszörögtem.
Egész nap az ágyban akartam maradni és nem akartam az iskolai dolgokkal foglalkozni. Elvesztettem az összes érdeklődést afelől, hogy új dolgokat tanuljak.
Nem akarok tanteremben tanulni többé. Utazgatni akarok, beszélgetni különféle emberekkel...én így szeretnék tanulni. Elakarok menni, hogy összegyűjtsem a tudást és szigorúan teszteljenek belőle. Nem akarom elveszteni a szenvedélyt a dolgok iránt, azért mert izgulnom kell a vizsgák miatt, vagy mert az emberek állandóan terrorizálnak és bántanak. A tudásom töredékeit az emberektől akarom szerezni és kíváncsi szeretnék lenni. Az iskola elvette a szenvedélyem a dolgok iránt amiket szeretek és ezért utálom a sulit.
Felöltöztem és elkészültem. A nevem Liah Knight és én vagyok az a lány akit senki sem szeret. Az emberek 'kövér ribanc'-nak hívnak vagy 'szarházi'-nak. Nincsenek barátaim, egyedül vagyok, még az anyám se akarja, hogy a lánya legyek. Nem is törődik velem.
Suli után általában blogolok, filmeket nézek vagy sírok. Nem érdekel semmi, még saját magam sem. Valószínűleg azért mert belefáradtam, kibaszottul belefáradtam;
Belefáradtam, hogy kiröhögnek,
Belefáradtam, hogy viccet csinálnak belőlem,
Belefáradtam, hogy senki sem törődik velem,
Belefáradtam a lélegzésbe.
Mióta Kaliforniában élek látom, hogy az embereknek van idejük a saját életükre.
Szerelmesek lesznek, megcsinálják a legőrültebb hülyeségeket, hogy népszerűek és gyönyörűek legyenek. És itt vagyok én, aki abban reménykedik, hogy elmenekülhet egy busszal.
Az emberek nem fogadják el, nem fogadnak el engem.
Ahogy beszélek.
Ahogy öltözök.
Mindegy, hogy mit teszek, utálni fognak.
Úgy érzem elvesztettem magamat legbelül. Az iskolában az emberek elveszik a boldogságomat és helyette magányt és kielégítetlen életet kapok. De nem hibáztathatom őket érte, az én hibám, hogy még életben vagyok, és iskolába járok. Akik a legtöbbet bántanak Harry Styles és a barátai Liam, Zayn, Louis és Niall. Az utóbbi négy fiú nem tesz velem semmi mást csak nevetnek rajtam. De Harry mindig neveket adott nekem és baszogatott, gyakorlatilag én voltam a lelki boxzsákja.
Bementem a suliba, arra gondolva, hogy egyszer itt hagyom ezeket az idiótákat és soha többé nem jövök vissza. Hirtelen Harry az utamba állt.
-Hé ribanc! - meglökött, és leejtettem a könyvemimet.
Nem mondtam semmit, ha tudná, hogy mennyi mindent tudnék mondani neki, de nem tettem, mert egy félénk liba vagyok. Felszedtem a könyveimet, küldtem Harry felé egy 'leszarlak magasról' pillantást és bementem a terembe.
- Jó Reggelt! Ma kiválasztom a párokat a biológia feladathoz, amire egy hetetek van. - magyarázta a tanár gyorsan.
Az első padsorban ültem egyedül. Tipikus én. Azok a plasztik libák röhögtek rajtam, valószínűleg, mert egyedül voltam. Reménykedtem, hogy a tanár nem egy ilyen libát ad párnak a feladathoz.
- Rohadj meg a pokolban, kurva! - suttogta nekem az egyik lány. Sóhajtottam és úgy csináltam, mintha nem hallottam volna.
- Rendben..szóval..Libby Josh-al, Niall Jessie-vel, Lana Justin-nal, Zayn Alex-el, Liam Danielle-el, Louis Alice-al és Harry..hmm..Liah-val. - mondta hangosabban.
Elállt a lélegzetem, a szemeim szó szerint kiugrottak a helyükről és a hasam elkezdett görcsölni egy másodpercig.
- Nem, nem, nem, nem, nem...kérem megcsinálhatnám a feladatot egyedül? - könyörögtem idegesen.
- Nem szeretnék egy egyedül készített munkát sem. És nem kell hozzá menned feleségül, csak egy feladatot megcsinálni vele.
- Igen Liah - kiabálta Harry a sarokból, gyerekes hangon, gonosz önelégült vigyorral.
Szuper, magával az ördöggel kell együtt dolgoznom
- Istenem segíts - suttogtam, amíg Harry mellé ültem.
Sosem ültem még Harry mellett, ezért elég kínos volt. Azt hittem, hogy majd megüt, baszogat vagy papír galacsinokkal dobál majd. Leírtam az összes ötletemet a feladatról, míg Harry valamelyik lánnyal flörtölt. Mindig tudtam, hogy egy faszkalap, de azt hittem, hogy már van barátnője. Teljesen idióta.
-Kész vagy már te ronda kövér kurva? -kiabált rám. Ránéztem.
'Vigyázz a szádra' gondoltam és azt kívántam bárcsak képes lennék a képébe mondani.
- Nem..kellene egy.. - mielőtt be tudtam volna fejezni Harry félbeszakított.
- Kurvára be fogod fejezni ezt a szart - rám kiáltott suttogva.
- Szóval gyerekek, a csengő megszólal öt percen belül, ne felejtsétek el befejezni a feladatot a héten. - mondta a tanár és összeszedte a cuccait.
A könyveimet a táskámba raktam.
- Asszem ribanc el kell jönnöd hozzám a kibaszott feladat miatt.
- Oh.. - mormoltam halkan és lefelé bámultam.
- Pénteken suli után elmegyünk hozzám - mondta káromkodva, még mindig bosszúsan.
- Oké - mondtam közömbösen.
Ahogy kicsöngettek a könyvtárba rohantam. Imádtam ezt a helyet. Az 'Éhezők viadala' című könyvet olvastam.Valószínűleg mind a három könyvet elolvastam legalább nyolcszor, de nagyon imádtam. Ahogy a könyvet olvastam lépéseket és nevetés hangját hallottam. És egy ismerős hangot, egy lassú rekedtes hangot. Harry hangját.
Gyorsan a külső ajtóhoz rohantam, pánikolva. De Harry megfogott, a többi srác is ott volt. Körülvettek engem.
- Mit akartok? - kérdeztem. A hangom megdöbbent volt, a lábaim remegtek, alig tudtam megállni.
Liam Harry kezébe adott egy nagy fehér poharat.
- Mi van benne? Sav? Végre megvakulhatok? Gyerünk öntsd rám! Legyél olyan kibaszott seggfej mint mindig! - kiáltottam. Harry mérges lett és az arcomba öntötte. Jégkása volt. Úgy éreztem magam, mint Rachel Berry a Glee első évadában.
Nevettek rajtam és fotókat készítettek rólam, míg sírtam és ott álltam. Ez egy tipikus nap volt számomra. Mindig valami szarságot tesznek velem, utána bezárom magam az egyik terembe és kárt teszek magamban.
- Miért én..? - kérdeztem még mindig sírva.
- Hát, kövér vagy - nevetett Louis és a többiek csatlakoztak hozzá.
- Nem...Miért utáltok ennyire? Tettem bármikor valami szörnyűséget?? - kiáltottam sírva.
Liam, Niall és Zayn szemében megbánást láttam, de Harry és Louis szemében nem.
- Fogd be a pofád! - kiabálta Harry.
Ahogy sírva elszaladtam rajtam röhögő arcokat láttam. A mosdóba mentem arcot mostam és sírtam.
- Miért ilyen elbaszott ez az iskola? - suttogtam, miközben potyogtak a könnyeim.
- Miért nem tud Harry békén hagyni? - hebegtem, sírva míg meg nem hallottam egy hangot;
- Nézzétek ezt a kurvát a mosdóban sír.
Mindenki nevetett, kivéve Sarah-t, ex-legjobb barátnőmet. A legjobb barátnőm volt, míg egy idő után meg nem változott, hogy népszerűbb lehessen. Egyszer az egyik lány azt mondta neki, hogy ne lógjon lúzerekkel, valószínűleg rám gondoltak, mikor ezt mondták neki.
- Te csak egy kibaszott szemét vagy. Kövér vagy, egy lényegtelen patkány.Miért létezel még mindig? - mondta Taylor valamelyik barátja a másik pedig nevetett, de nem mutattam semmilyen reakciót a megjegyzéseire.
Azt hittem, hogy csak viccelődnek rajtam és magamra hagynak. De meglepően, Taylor elém állt és elkezdte rugdosni a hasamat, a többiek pedig próbálták megállítani őt.
- Baszd meg te ronda szajha! - sikította, míg a többiek elrángatták a mosdóból.
A földön feküdtem, utat engedtem a könnyeimnek. Mivel érdemeltem ki ezt a fájdalmat?? Tettem valaha valami szörnyen rossz dolgot?? Csak egy normális hétköznapi lány voltam, de ők utáltak engem.
Nyöszörögtem és becsuktam a szememet. Talán ha beverem a fejem sokszor egymás után, meghalhatok itt.
Talán Isten segít rajtam és hagyja, hogy meghaljak.
- Mi a fasz? - hallottam meg egy férfi hangot, de homályosan láttam, ezért nem ismertem fel, hogy kihez tartozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése